Régi tájföldrajzi szavaink

A köznyelvből szinte kiveszett vagy ritkán használt tájföldrajzi szavaink

aszó ― Kiszáradt folyómedret, állandó vízfolyás nélküli száraz völgyet jelent. Gyakori, hogy az összetett szavakban utótagként csak a rövid alakja („-szó”) fordul elő. Ebből ered „aszott” szavunk is.
avas ― Nagy fákkal borított, öreg erdő vagy régóta érintetlen nádas. Van, hogy az ilyen öreg erdők/nádasok kiirtásával keletkezett szántón is „rajtamarad” az „avas” elnevezés.
békaríkató — Mocsaras, vizenyős területekre – nyilván a kvartyogó, messze-zengő békakuruttyolás-koncertekből eredően – használt tájszó, elsősorban Tolna megyében és Sümeg vidékén.
berek ― Nádas, bozótos, vizes lapály, nedves rét; cserjés ligeterdő, ártéri erdő; ingovány, mocsár.
bigecs ― Gyümölcsös a szőlőoldalban.
bugyberëk ― Vizenyős, mocsaras rétek tréfás neve. Néhol a mélyebb fekvésű falurészt is így emlegetik.
ciher / ciheres ― Bokros, bozótos hely. Elsősorban Erdélyben használatos szó.
csalitos ― Sűrű bokrokkal rendezetlenül benőtt hely, erdőrész, bozótos.
csender / csenderes ― Bokros sűrűség. Többnyire kis területű, de ott buja növényzettel benőtt hely értendő alatta. (Előbbi formája inkább Erdélyben, utóbbi főleg a Dunántúlon használatos.)
csëplesz ― Aprócserjés erdőrész. (Székelyföldön használt kifejezés.)
csereklye ― Nádas tarlója. De hívják ugyanígy a fenyők lehullott tüskéinek és apró, száraz gallyainak tömegét is.
csevice ― Szláv eredetű szavunk. Észak-Magyarországon (főképp a Mátra vidékén) a természetes savanyúvíz-forrást, -kutat vagy magát a szénsavas ásványvizet is hívják így. (Ugyanaz, mint az erdélyi „borvíz”.)
csorba ― Magashegységi sziklás nyereg, repedés.
csorottyán — Bokorfüzes tiszai árterület.
csutaj ― Sűrű, fiatal erdő. (Mátraalja)
dágvány ― Ragadós, tapadó, mély sár; dagonyás, sáros, süppedékes hely.
diás ― Diófás rész.
dzsindzsa / dzsindzsás / dzsindzsár ― Susnyás, sűrű gazos, vizenyős terület.
eresztvény ― Fiatal, sarjadó erdő.
förtés Vizenyős erdőrész, vizes mélyedésekkel teli erdei terület, vadak dagonyázóhelye. Dunántúli tájszó (ebben a formájában), főként Veszprém megyei földrajzi helynevekben maradt fenn.
gerend / gorond ― Mélyebben fekvő területből, illetve mocsárból vagy vízből kiemelkedő dombhát, földdomborulat. Szláv alapszava valószínűleg még a honfoglalás korában kerülhetett át a magyar nyelvbe.
gurgyán ― Gidres-gödrös, bokros terület az erdőben.
gübbenő / göbbenő ― Hullámzó erdei út nagyobb mélyedése, gödre. Székelyföldön a hegyi patakok mélyebb, örvényes részét is így hívják, sőt kicsi, gyógyvizes fürdőmedencét, vagy megint más jelentésben, nagyobb út-kátyúkat is értenek alatta.
gyóta ― Régi magyar tájszó, sűrű, bokros erdőt, vadont jelent. Különös, de másutt meg éppen ritkás fás legelőt, erdei tisztást értenek alatta.
gyümölcsény ― Gyümölcsöt termő fákkal, bokrokkal benőtt terület. Különbség a gyümölcsöstől, hogy ez vadon növő gyümölcsöket feltételez.
haraszt ― Tölgyerdő vagy cserjés-bozótos erdő. Mai értelemben: a spórával szaporodó, száras növények gyűjtőneve; ilyen módon a „harasztos” az efféle növényekkel benőtt területet is jelentheti.
horhos ― Löszmélyút, löszszurdok; vízmosta mélyedés, árok.
horony ― Magashegységek gerincéről valamelyik oldal felé levezető sziklás vályú, bevágás, szakadék.
kálista ― Duzzasztással létrehozott kis tó, vagy inkább nagyobb pocsolya. Régen azért alakították ki őket, hogy az agyagos mélyedésekben így összegyűjtött csapadékvízzel biztosítsák a környéken legeltetett állatok itatását és hűsölését. (Főképp a Bakonyban és vidékén használt kifejezés.)
kotyor ― Gödrös, bokros, gazos hely, legelőnek is alkalmatlan. (Somogy) Más magyarázat szerint: kerékvájta mélyedés a szekérúton; az ilyenekkel tarkított út pedig „kotyoros”. (Bereg)
körtvélyes ― (Vad)Körtefás terület.
lápa ― Dűlő, domblejtő, feltehetően a „domb lába” kifejezésből alakult ki. Gyakori jelentése a „vizenyős völgy” is.
lapály ― Hegyek lábánál elterülő, széles, sík terület; tágas, lapos folyóvölgy.
laponyag ― Sík (rendszerint áradásos) területen a környezetből alig kiemelkedő, lapos hely, enyhe domborulat.
láz / lázok / láza ― Szláv eredetű jövevényszó. Irtványt vagy irtással nyert kisebb szántóföldet, rétet, legelőerdőt, kaszálót jelentett.
lunka / lonka ― Lanka, lejtő, hegyoldal, hosszú hegyi legelő.
magura ― Régi, balkáni eredetű román szó (măgură), mely a vlach pásztorok révén elterjedt a Kárpátok minden vidékére. Jelentése „nagy (erdős) domb, elszigetelt magaslat”.
mál / mály ― Régi magyar szó, a „mell” mély hangrendű változata. A hegy-, illetve domboldalak napsütötte, délre néző lejtője.
mart ― Magas part.
mocsola / mocsolád / mocsolyás ― Szláv eredetű jövevényszónk, mocsaras, tócsás helyet jelent. Sok helyen a kenderáztató tavakat is mocsiláknak mondják.
nyík ― Kiszáradt mocsár, ingovány vagy tófenék, amely már begyepesedett, de helyenként még süppedékes.
nyíres / nyirjes ― Nyírfákkal benőtt terület.
ördögszántás ― Karrmező. Karsztosodó kőzetű, jellemzően kopár-gyepes hegyoldalakon kialakuló hosszú (általában) mészkő „taréjok” és –barázdák.
pagony ― Kis erdő, jól átlátható, kisebb területű ligeterdő. Időnként nevezik ugyanígy az egy-egy erdész hatáskörébe tarozó erdőkerületeket is.
páskom / páskum ― Legelő, füves tér. Van, ahol az egykori legelőből lett szántóföldet értik alatta.
pojána ― Havasi vagy erdei tisztás, jellemzően laposabb hegytetőkön. Román eredetű szó (bár ők meg valószínűleg a szlávból vették át), főképp Erdélyben használják.
rekettyés ― Fűzfaliget. De ettől teljesen eltérő értelemben: hívhatják így a szárazabb, főleg mediterrán éghajlatot kedvelő rekettye-cserjéseket is.
rez ― Hegy, magas fennsík vagy lankás hegygerinc emelkedett része. Van egy másik értelemben való használata is, eszerint: erdei irtás.
rezula ― Fiatal növendékerdő. (Ormánság)
sárgaföld ― Lösz. (Legalábbis leggyakrabban ebben az értelemben fordul elő.)
semlyék ― Vizenyős, ingoványos rét vagy buckaközi mélyedés, amit kora tavasszal gyakran a felszínre kerülő sekély talajvíz tölt ki. (A semlyékes pedig az ilyen süppedékes, vizenyős terület.)
suvadás ― Földcsuszamlás. Ott tud bekövetkezni, ahol a lejtő laza kőzetből vagy vízáteresztő rétegből (pl.: homok, lösz) épül fel, alatta pedig a lejtő irányába dőlő agyag- vagy márgaréteg található, mely átnedvesedik és csúszóssá válik az átszivárgó víztől, aminek következtében a gravitáció hatására megcsúszik a felette lévő lejtőtömeg.
szád ― Barlangnak vagy szűk völgynek bejárata, nyílása, szája.
szakadály ― Leszakadt, omlásos hegyoldal.
szár- ― Régi magyar szó; jelző, összetett szavak előtagja. Száraz, kopár, kopasz területet jelent.
szelëncés ― Orgonabokros terület.
szérű ― Döngölt talajú, elsimított terület, ahol a learatott gabonát asztagokba gyűjtik, kicsépelik, és ahol később a szalmakazlak állnak. Erdőkben jelentheti azt a letaposott térséget, tisztást is, ahol a szénégető boksákat vagy farakásokat állítják össze.
üver ― Székelyföldön (különösen Gyergyóban) általánosan használt tájszavunk. Eredetileg völgyfőt, (időszakosan) száraz patak árkát vagy patak nélküli kis völgyet jelentett. Később újabb jelentésekkel bővülve „két hegy közti mélyedés”, sőt, „öreg fák kidőlésekor keletkező nagy üreg” értelemben is használatossá vált.
vápa ― Széles talajmélyedés, árok. Másutt sekély völgyet vagy két hegy közti nyerget is értenek alatta. Sőt, néhol „mocsaras hely” értelemben is használják.
vigályos ― Ritkás erdő, nádas; ritkább növényzetű erdő- vagy nádasrész.
zanócos ― Bozótos, nádas, sásos, átjárhatatlan terület.
závoz ― Északi tájainkon használatos, szláv eredetű szó; jelentése: hegyoldalon ferdén levezető, meredek hegyi mélyút.



Főbb forrásaim:

Bába Barbara, Nemes Magdolna: Magyar földrajzi köznevek tára (2014)
Hefty Gyula Andor: A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben (Athenaeum, 1912)
Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse (1914)
Király Lajos: Nyelvtörténeti emlékek Somogy megye földrajzi neveiben (1974)
Kiss Gábor, Kohári Anna, Mandl Orsolya: Régi magyar szavak magyarázó adatbázisa (Tinta, 2012)
Maácz Endre: Földrajzi tájszótár (1955)
Pusztai Ferenc (főszerk.): Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, 2003)
Reszegi Katalin: Hegynevek a középkori Magyarországon (Debreceni Egyetemi, 2011)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése